TÜRKÇENIN KOMŞULARıYLA ILIŞKILERINE GENEL BIR BAKIŞ

Aallo, Penttı:
"Irania
n Contacts of the Turks in Pre-lslamie Times", BOM XVII, 1971, ' 29-37.
Abacv, V. I. : "O vengerskih yasalı", Osctinskaya lllologiya 1, 1-8. Ordzonikidze 1077.
Abaev, V. I. : Isloriko-ctimologiçeskiy slovar' oselimskogo yazıka I-III, Leningrad, 1958-1979.
Acaroğlu. M. Türker :" Bulgurca - Türkçe ve Türkçe - Bulgarca Sözlükler" , Türk Dili 4, (37, Ekim 1954), s. 28-30.
Acaroğlu, M.Türker : "Bulgarcaya geçen Türkçe Atasözleri". Ülkü. 3. Seri, 2 (14, 1948), s. 24-25.
Acaroğlu, M.Türker : Bulgaristan 'da Türkçe Yer Adlan Kılavuzu , Ankara 1988. Acaroğlu, M. Türker : "Tarih boyunca Türkçe lakap, ad ve soyadı alan Bulgar ünlüleri", Türk Kültürünü Araştırma Dergisi, Ankara 1988, s.45-89.
Adamoviç, Milan : "Turcizmi" Sırpskohırvatskom Jeziku Svycllost" , ( Abdullah Skalyiç ), TDAY Belleten 1969, s. 289-292.
Ago,
Ari
f : "Makedoncada Kullanılan Türkçe Adlar ve Ekler" , IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Aitzet, Müller Rudolf : Altbulgarische Grammatik als Einführüng in die Slavische Sprachwissenschaft , Freiburg 1978.
Aksan, Doğan : Kelimelerin Ölümü Olayı ve Türk Yazı Dilindeki Örneklerinde Arapça ve Farsça Unsurların Etkisi Üzerine Notlar , Necati Lugal Armağanı , Ankara 1969, s. 97-108.
Alexandrescu, Alexandra
Roceıi
e : Fono - stalistica Limbii Romane , Bueuresli, 1968. Altheim, F. : Attila und die Hunnen , Baden Baden , 1951.
Altınkuıl, Orhan : "Türkçenin Romen dilleri üzerindeki lesirleri", Türk Kültürü , Ekim 1967.
Alp, İlker : "Tarihle Türklerin Bulgarlaştırması", Türk Dünyası Araştırmaları 37 , 1985 , s. 100-116.
Alpan, Necip : Tarihin Işığında Bugünkü Arnavutluk , Ankara 1975.
Arat, Reşit Rahmeti : "Uygurlar 'da Istılahlara Dair", Türkiyat Mecmuası, 7/8, 1940¬1942, s.56-81.
Arseven, Veysel : "Türkçenin Romenler üzerindeki etkileri", Türk Folklor Araştırmaları, 3 ( 63, 1954 ), s. 997-999.
Asboth, Oskar-Gombocz, Z. : "Die Bulgariseh-Türkischen Lehnvvörter in der Ungarischen Sprache", KSZ. XIII, 1912-1913, s. 322-337.
Aslan, H. : "Gagauzlar", TDAE, S. 17, Nisan 1982, s. 221-227.
Ayneddin, Ahmerov : Bulgar Tarihi, Kazan 1911.
Baboss, R. Ernö: "A gyüjl-, gyüjt-fele egylagü eausalivumok alaktanâlıoz", MNy. • XXXIV, 1938,220-225.
Baboss, R. Ernö: "Gyiilöl", MNy. XXXV, 1939.
Bagramyan, R. A., Arrmyanskiye Dialektı v-Azerbaydjanskoy , Tiflis 1969.
Bakö, Ferenc : A Magyar szokeszle! Roman elemeinek Törlenete, Budapest 1982.
Bakotiç, Lujo : Rjeçnik Srpskohrvatskog knjizevnog jezika, Beograd, 1936.
Balgarsko Turski Reçnik, Sastaviteli : N. Vançev, Jtı, Kerimov, G. Klasov, Str. Nikolov, Tr. Popov, Sofia 1961.
Bâlint, Csanâd: "A Szaltovo-majaki kultûra avar es magyar kapcsolatairöl", Arch. IE it. 102,1975,52-63.
Bârezi, Geza: "Török jövevenyszavaink legregibb relegenek kerdesehez", I. OK. II, 1952, 347-359.
Bârezi, Geza: Le traitement de ş et de ç tures dans les mots d'emprunt tures du proto-hongrois, BOH, 1971, 39-46.
Bârezi, G. : "Notes sur les vieux mots d 'emprunt tures en hongrois" , AOFİ, 18.e. , 1965, s. 47.
Bârezi, G. : "Quelques conclusions tirees d 1 'etude des plus anciens mots d 'emprunt tures du hongrois", AOH, 25.c., 1972, s. 383-390.
Baştav, Şerif: "İtil (Volga) Bulgar Devleti", "Avar İmparatorluğu", Tarihte Türk Devletleri, C.l, Ankara 1987 s. 183-195.
Baydıır, Suat Y. : "Dilimiz ve Yunan-Latin Asıllı Kelimeler",Türk Dili Araştırmaları Yılhğı-Bclleten, 1953, s. 93-121.
Günay Karaağaç
Bayramov, Sabahattin : Türk Atasözleri, Sofya 1965.
Bedevian, Armenag K.
:
Illustraded Palyglottic Dictionary of Plant Names in Latin, Arabic, Armenian, English, French, German, Italian and Turkish Languages, Cairo 1963.
Benzing, Johannes : "Das Flunnische, Donaubolgarische und Wolgabolgarische", Philologie Fundamenta, Wiesbaden 1959, s. 685-695.
Benzing, Johannes : "Die angeblichen bulgarisch-turkischen Lehnvvörter im ungarischen", ZDMG XCVIII, 1942, s. 24-27.
Bereczkı, Gâbor
:
"A török nyelvek hatâsa
a
magyarra" , MSFO, c. 185, 1983, s. 59.
Bereczkı, Gâbor : Nehâny török tükörfordıtâs: Tanulmânyok a magyar nyelv mülljârol es jeleneröl, Emlekkönyv Benkö Lorând születesenek 60. evfordulojâra. Budapest 1981,281-284.
Bergstrasser, G. : " Zur Phonetik des Türkischen nach gebildeter Konstanlinopler Aussprache", ZDMG, LXXII (1918), s. 233-262.
Bernard, R. : Quinze mots balkaniques d'origine turque, LB, IX, 2, 1965, p. 81-91.
Bemeker, E. : Slavisches Etymologischen Worterbuch, I (A-L); II (M-mor), Heidelberg 1908, 1913.
Bese, Lajos :
"Eski Türk Özel Adlan Hakkında", IV. Mill. Ara. Türk. Kong. 1982.
Beşevliev, V. : "Bemerkungen über die epigrafhischen Reste der Proto-Bulgarischen Sprache", Materialia Turcica, 9 (1983), s. 1-9.
Beşevliev, V. : Die protobulgarischen Inschriften, Berlin 1963.
Beşevliev, V. : "Die protobulgarischen Inschriften und die Slavislik", Zeitschrift fîir Slavistik, I (1958), s. 1-7.
Beşevliev, V. : P'rvob'lgarski nadpis, Sofia 1934.
Beyhan, M. : "Slav dillerinin Türk dillerinden etkilenimi üzerine bir kaç söz", Türk Dili, XXXVII, c., S. 318, 1978, s. 185-188.
Bılgarski Etimolgiçen Reçnik, Sofya 1962.
Bilguer, V. : Macedonisch-türkische Wortersammlung, Schwerin 1889.
Bittner, M. : Der Einfluss den Arabischen und Persischen auf das Türkische, SWAW 142 (1900).
Bladkoviç,
J
. : "Some toponyms of Turkic origin in Slovakia" , AOH, c. 27, 1973, s. " 191.
Bladkoviç, J. : "Çek Dilinde Türkçe Kelimeler" (VIII. Türk Dil Kurultayında Okunan Bilimsel Bildiriler), Ankara, 1957 (1960), s. 87-112.
Blau, Otto : "Über Volkstum und Sprache der Komanen", ZDMG XXIX, 1875, s.556-587.
Blau, Otto : Bosnisch-Türkische Sprachdenkmaler, Leipzig, 1868.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
381
Bledy, Geza : Inflienta Limbii Romane Asupra Limbii Maghiare, Sibiu 1942.
Bobçev, S. S. : "B'lgarsko-turski usporednici v yuridiçeskite ni poslovici i znaçenieto im za narodno pravo", Nauçen pregled, g. III, knj. g. s. 121-133.
Bobçev, S. : "Türski poslovitsi i Bılgariya" , İzvestiya na Narodniya Elnografskiya Muzey v Sofıya, 1932.
Boev, E. : "Za predturskoto tyurksko vlyanie v balgarskiya yazik", Bolgarski Yazik. Sofıja, XV, 1965, e. 1, s. 10.-.
Boisacq, Emile: Diclionnaire Etimologique de la Greque, Heidelberg, Paris, 1938.
Bombaei, A. : La "Regola del parlare turcho" di Filippo Argenti, Napoli, 1938.
Bombaci, A. : "Padre Pietro Ferraguto e la sua Grammatica turca", Ann. I (1940), s. 205-236.
Boretzky, Norberl : Der Türkische Einfluss auf das Albanische, Wiesbaden, Teil 1, 1975, Teil 2, 1976.
Bouvat, L. : "Les emprunts arabes et persans en turc Osmanlı" , KSz. 4 (1903) , s. 316¬334.
Brands, H. W. : "Sludien zum Wortbestand der Türkspachen" , Lexikalische, Differenzicrung,Semasiologie, Sprachgeschichte", Leiden, 1973.
Bruce-Biswell A. : "The Kipchak Turks", Tha Slavonic Review, VI, 1927, s. 68-85.
Bruckner, A. : Slownik Elymologiczny Yazika Poskiego, Krakow, 1927.
Budagova, Z. 1., Gukasyan, V. I., "Ob azerbaycano-armyanskih yazıkovıh kontaktah", Sovetskaya Tyukologiya 1979,4/11.
Budenz, J. : "Die türkischen Elemente in den südost-und osteuropaischen Sprachen von Fr.Miklosich, Wien 1884", NyK XIX: 2 (1886), s. 287-296.
Budenz, J. : "Jelentes Vâmbery, A magyar, török szöegyezeseiröl" , NyK X (1873), s. 67-135.
Buesco, V. : "Langue Romaine Etymologies roumano-turques", Orbis XI / I, 1962, s.' 289-342.
Bulatov, A. : "Liçnye imena u drevnih bulgari", Onomastika Povolzya, 2, Gorkiy, 1971, s. 79-81.
Bullok, Jânos
:
A Thonuzoba-legenda törtenelmi hitele, Szâz 113, Budapest 1979, s. 97¬107
Castren, A. : Versuch einer kolbalischen und karagassischen Sprachlehre nebst Worter-verzeich-nissen aus den tatarischen Mundarten des Minussischen Kreises. St. Pbg. 1857.
Cengiz, Atila: "Bulgaristan 'da Türk Dili", Türk Kültürü, Eylül 1967.
Christian, F.- F. Loneccu:
"Rome
n Yer Adları ve Türk Tesiri", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Cihac, A. de: Dictionnaire d 'etimolgie Daco-Roman'e
Elements Slaves. Magyars, Turces, Greces moderner et Albanas, Francfort. I 879.
Cioranescu, Aleyandro: Diceionario Etimolgico Rumane, Fasc. 1-6, Tenerile-Madrid. 1958-1961.
Cipra, F. : "Sarajevski tureizmi i beogradski tureizmi", Zagreb, "Nova Hrvetska", 15. VIII. 1941.
Clauson, G. : "The Case Against the Altaic Theory", CAJ II, 1956, 181-187.
Clauson, G. : "The Earliest Turkish Loan Words in Mongolian", CAJ IV. 1959, 174¬187.
Clodius, J.Ch. : Compendiosum lexicon latino-turcico-germanicum... cum prelatione de lingua et literatura Turcarum, Leipzig 1730.
Conev, B. : Istorıya na Balgarski Ezik I-Il , Sofya, 1919-1937..
Constantinescu, N. A. : Dictionar onomastic rominesc, Editura Academiei Republieii Populare Romine, Bükreş, 1963.
Coteanu, 1. : Elemente de Dialectologie a Limbii Romane, Bucuresti. 1961.
Coukidis, C. : Leksilogion Ellinikon Lekseon Paragomenon ek lis Tourkikis, Atina 1960.
Csûes, Sândor: "A votjâk-tatar nyelvi kapcsolalok es törteneti lıatterük", NyK. LXXXI, 1979,365-372; LXXX1I, 1980, 135-148.
Curtius, Georg.
:
Grundzüge der
Griechische
s Etymologie, Leipzig, 1879.
Cvelkova, Bistra:
"Bibliographi
c de travaux turcologiques en Bulgarie", Turcica XI ( 1979 ), s. 210-254.
Czegledy, Kâroly : "Az Arpâd-kori mohamedânokröl es neveikröl", Nytud. Ert. 70, Budapest 1970, 254-259.
Czegledy, Kâroly : "Geza nevünk eredete", MNy. LII, 1956, 325-333.
Czegledy, Kâroly : "Gardizi "török" fejezelenek magyarâzatâhoz. Âlmos nevenek szârmazlatâsai-hoz", MNy, LXVI1I, 1972, 133-145.
Czegledy, Kâroly : "Etimologla es filologia. (Bolgâr-török jövevenyszavaink âtvetelenek törteneti hâttereröl)", Nytud. Ert. 89. Budapest 82-89.
Daniç, Dj, Daniçiç: Reçnik Hrvatskoga tli Srpskoga Jazika, Zagreb, 1880.
Darkö, Jenö : "A magyarokra vonatkoza nepnevek a bizânci iroknâl", ErtNySzTudk. XXI, 6, Budapest 1910.
Deesy, Gyula: Die Ungarischen Lehnworter der Bulgarisehen Sprache, Wiesbaden 1959.
Decsy, Gyula : "A magyarok nevei a bolgâr nyelvben", NyK. LVII, 1956, 282-292.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
Deguignes: Ilistoire generale des Huns, des Tures, des Mongols et des aulres Tartares oceidenlaux, l-IV Paris 1756-1758 (Türkçe tercüme: Hüseyin Cahid), İstanbul 1923.
Deny, Jean: "Une inscription en langue proto-bulgare decouverte a Preslav", Revue des etudes Byzantines, 5, Bucarest 1947, s. 235-239.
Densusianu, Ouide: Histoire de La Langue Roumaine, Paris, 1901.
Devi, L. Marcel: Dictionnaire Etymologique des Mots Français d 'Origine Orientale (Arabe, Persan, Turc, Hebreu, Malais), Paris 1876.
Dizdari, T. N. : Huazime orientalizmash ne shqipet, Buletin i Univcrziteltit shteteror le Tiranes, Seria Shkecal shoqerore, 1960.
Djindizie, Slavoljub: "Yugoslav Türkolojisinde bir leksikografik proje", IV. Mil. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Dmirtriev, N. : "Etyudı po Serbsko-tureçkomu yazikovamu vzaimodeystviyu", DAN 1928, 2, s. 17-22; II 1928, 12, s. 268-275; III 1929, 5, s. 89-95; IV 1929, 6, s. 103¬108.
Dmirtriev, N. K. : "Materialy Verkoviça kak tyurkologiçeskiy pumyalnik: Lidoveprovidkiy yihomakedonske z rukopisu St. Verkoviçovych", Vydali P. A. Lavrov, .1. Polivka, Rozprovy Çeske Akademie ved a umeni, Trida 3, çislo 70 (1932), s. 343-384.
Dmirtriev, N. : "Zamelki po bulgarsko-tureckim govoram", DAN X, 1927, s. 210-216.
Doğan, İsmail: "Türk Dil ve Kültürünün Ruslar Elzemdeki Etkileri", Türk Kültürü, Eylül 1987.
Doğru, A. Mecit: "Yukarı Kür Boylarının yer adlan üzerinde bir araştırma", TDAE (Belleten), S. 39. Aralık 1985, s. 131-224.
Donner, Kai : "Die altesten Berührungen zwischen Samojeden und Türken", JSFOu. LX, I.
Drimba, V. : "Sources roumaines de la dialectologie historique turque (I)", Les ecrtis en langue turque d'Anton Pann, Revue de linguistiquc VIII, 1963, N-l, Bükreş, s. 133-161.
Drimba, V. : "Quelques leçons et etymologies comanes", Revue Roumaine de LinguisliqueXI, 5, 1966,481-489.
Eckharl, F. :
Macar Tarihi, çev. İ. Kafesoğlu, TTK, Ankara 1943.
Eckmann, J. : "Die türkisehe Mundart von Warna", KCsA. III (1941), s. 144 -214.
Eckmann, J. : "Kumanova (Makedonya) türk ağzı", Nemeth Armağanı, Ankara 1962, s. 1 i 1-144.
Eckmann, J. : "Razgrad Türk Ağzı", Türk Dili ve Tarihi Hakkında Araştırmalar I. , Ankara 1950, s. 1-25.
Egorov,
V
. G. : Etimologiçeskiy slovar' çuvaşkogo yazıka, Çeboksan 1964.
384
Günay Karaağaç
Elezoviç, Td. : Reçnik Kosovsko-Melochiskog Diyalekta I-Il, Beograd, 1932-1936.
Eren, Hasan: "Anadolu Ağızlarında Rumca, İslavca ve Arapça Kelimeler", Türk Dili Araştırmaları Yıllığı-Belleten, 1960, s. 295-371.
Eren, Hasan : "Katâng , sârkany, csödör", MNy. XXXIX, 1943, 20-28.
Eren, Hasan : "Az üvecs sz6 magyarâzatâhoz", MNy. LXX11I, 1977, 154-159.
Eren, İsmail: "Güney İslav (Sırp-Hırvat, Makedon) dillerinde kullanılan türkçe ekler", XI. Türk Dil Kurultayı, Ankara, 1968.
Eren, İsmail: "Makedonların kullanmış oldukları Türk atasözleri ve deyimleri", Sesler, XI/ 100 (Kasım 1975), s. 150-157.
Ergeııç, Leman: Bulgar Yayınlarında Türkler, Ankara 1989.
Esenkova, Enver:
"Chroniqu
e de Linguistique, L 'influence francais dans la langue turque", ORBİS IX, 1 (1960), s. 128-142.(1)
Esilı, Ivan: Turcizmi-Rjeçnik lurskih, arapshih i persiyskih riyeçi u lırvalskom knyizevnom yeziku i puçkom govoru, Zagreb, 1942.
Evangelopulos, Yu. : "Yengi Grek tilide Türkî tiller elementleri", ÖTE, 1962/2, s. 68.
Fedotov, M. R. : "Otnoşenie çuvaşkogo i obşçetyurskogo yazıkov k yazıkam hazar, dunayskih bulgar, a takze finno-ugrov", Sov. Tjurk. 1979: 3, 25-37.
Fedotov, M. R. : "B. Munkaçi o tyurkskih elementah v vengerskom yazıke", Sov. tjurk. 1985, 1: 30-37.
Feher, Geza : "Alelkuzu területe es neve", Szâz. XLVII, 577-590, 67-85.
Feher, Geza : "A.bolgar-török müveltseg emlekei es magyar östörteneti vonatkozasaik", Arch. Hung. VII, 1931.
Feher, Geza : Bulgar Türkleri ile Macarlar ve Rumlara Akraba Olan Milletlerin Kültürü,
Türk Kültürü'nün Avrupa 'ya Tesiri, Ankara, 1986. Feher, Geza: Bulgar Türkleri Tarihi, Ankara 1984.
Feher, Geza: "Die Sprachereste der Donauproto Bulgaren", İzvestiya na Big. Arch. İnsi. ,V, 1928-1929, s. 127-168.
Feher, Geza: "İmenikit na pırvile bılgarski hanove", Godisnik na narodniya Muzey, Sofiya 1926, s. 237-313.
Feher, Geza: "Les monuments de la culture protobulgare et leurs relations hongroises", Archaelogia Hungarica VII, Budapest 1931.
Feher, Geza: "Turko-Bulgar, Macar ve bunlara akraba olan milletlerin kültürü", II. Türk Tarih Kongresi, İstanbul, 1937, s. 290-300.
Fehertöi, Katalin : Ârpad-kori kis szemelynevtar, NyTan. 25. Budapest 1982.
Fekete, L.:
Budapes
t a törökkorban (Budapesta I 'epoque turque), Budapest 1944.
Ferdinandy, Mihâly : A honfoglalö magyarok müveszi kultürâjânak nyomai a korai Arpâd-korban, Budapest 1934.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
385
Ferent, loan : A kunok es püspöksegük, Budapest 1981.
Fodor, Istvân : Bolgâr-török jövevenyszavaink es a regeszet, MÖstTan. 79-114.
Fodor, 1. : Altungam, Bulgaroturken und Ostslaven in Südrussland Archâologische Beitrâge. Mit einem Vofvvort von Samuel Szâdeczky-Kardos. Szeged 1977.
Fodor, 1. : A magyar-bolgâr-török kapcsolalok törteneti hâttereröl, Bolgâr Tanulmanyok 111, 9-48. A Hajdü-Bihar megyei müzeumok Közlemenyei 37. sz. Debrecen 1980.
Fodor,
1
. : "Archaeological Traces of the Volga Bulgars in Hungary of the Arpad Period", AOH, XXXIII, 1979, s. 315-325.
Frangu i
Bardhe: "Dictionarium latino-epiroticum, Roma 1635", St. Stackovski, Der Türkische Dialekt des XVII. Jh. in Albanien, FolOr. VIII, 1967, s. 177-195.
Fııtaky, Istvân
:
Tungusische Lehnworter des Ostjakischen. Berlin 1975.
Gatenby, E. V. : "Material for a Study of Turkish Words in English", A. Ü. Dil ve Ta-rih-Coğrafya Fakültesi Dergisi, XII, 1954, s. 90.
Gening, B. F. - A. Kh. Khalikov: Raniye Bolgarı na Volga , Kazan 1964.
Gerov, N. : Reçnik na Bılgarskij Jazik, Plovdiv 1895-1908.
Gligiç, Vojin: Etimolski Botaniçki Reçnik, Sarajevo 1954.
Golap, Z.
:
"The influence of Türkish upon the Macedonian Slavonic dialects", Fo, I (1959), s. 26-45.
Golden, Peter, B. : "Turkic Caiques in Medieval Eastern Slavic", JTS, 8.c. , 1984, s. 103.
Gombocz, Zoltân-Asböth, Oskar: "Die bulgarisch-türkischen Lehnworter in der ungarischen Sprache", KSz, 13.c., 1912-1913.
Gombocz, Z. : "Die bıılgarische-Türkischen Lehnworter in der ungarischen Sprache", MSFOu XXX, Helsingfors 1912.
Gombocz, Z. -Melich Janos: "Magyar etymologiai szotar" (Dictionnoire etymologique de la langue hongroise), E volume et chaiers Xl-XVII, Budapest 1914 -1944.
Gombocz, Z. : Observations sur le cousonautisme des wots d 'emprunt turcs eu Hongrois, Paris, 1920, s. 80.
Gombocz, Z. : "Regi török jövevenyszavaink", MNy. Ill, 1907, 17-29, 62-72, 105-116, 153-165, 213-224, 250-263, 307-313, 357-369, 395-406.
Gombocz, Z. :
Honfoglalâselötti török jövevenyszavaink, MNyTK. 7. Budapest 1908
Gombocz, Z. : "Kapucsi", MNy. VII. 1911, 28.
Gombocz, Z. : Arpadkori török szemelynveink, MNyTK. 16. Budapest 1915.
Gombocz, Z. :
"Török jövevenyszavainkhoz (ködmen, kep, köpü, üver)", MNy. XII, 1916, 1-4.
Gombocz, Z. : "Örs es Örkeny", MNy. XXII, 1926, 6-12.
38.6
Günay Karaağaç
Gombocz, Z. : "Honfoglalâs elötti bolgâr-török jövevenyszavaink", NytudErt. 24. Tanıtma: Lıgeti Lajos. Budapest 1960.
Gregoire, H.
:
"Le Glozel
Khazare"
, Byzantion XII, Bruxelles, 1937, s. 225-266.
Grigoryan, A. A., Opıt Istoriko-Leksikologiçeskogo İssledovaniya Azerbaydjanskih Zaimstvovaniya V Armyanskihİstoçnikah I Dialektah Armyanskogi Yazıka, Baku 1981,(doktora tezi).
Gronbech, K.
: Komanischen Worterbuch, Kobenhavn, 1942.
Grulich, R.
:
"Die Türken in Rumânien", Materialia Turcica, I (1975), s. 108-.
Guboğlu, Mihail: "Gagauz Lehçesinin özellikleri ve Türk lehçeleri arasındaki yeri", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Guboğlu, M. : Relatiile Romane - Türce in den decursul veacurilor, Bucuresli 25 Ekim 1940, (doktora tezi).
Guboğlu, M. : "Romen ulusunun menşei ve eski Türk kavimleri ile ilişkileri", Hayat Tarih Mecmuası 7, Temmuz 1976, s. 56-60.
Guboğlu, M. : "Romen ulusunun eski Türk kavimleri ile ilişkileri hakkında", VIII. Türk Tarih Kongresi Tebliğleri, C. II, Ankara 1981, s. 751-7
Gukasyan, V. L.: "Azerbaycan Dilinin Teşekkül Tarihine Dair Geydler", Nesimi Adına Dilçilik İnstitutu Baku 1983, 35-62.S.
Györffy,
I
. : "A kunok megterese", Protestans Szemle, XXXIV, 1925, s. 669-681.
Györffy, György : Az Arpâd-kori Magyarorszâg törteneti földrajza. I. Abaüjvâr, Arad, Arva, Bâcs, Baranya, Bars, Bekes, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassö, Csanâd es Csongrâd megye. Budapest 1963.
György, Györffy: "Romanların İsimleri Üzerine", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Györffy,
I
. : "Rumanische Ortsnamen", UAJ VI, 1926, s. 146-152.
Haenisch, E. : Sinomongolische Glossare I. Das Hua-I ih-yü, Abh. DAWB 1956, No. 5, Berlin 1957.
Hafız, Nimetullah: "Prizren 'de Türk Deyim ve Atasözleri", II, Çevre, Bilim, Toplum, Yazın ve Sanat Dergisi, Priştine, Yıl" V, S. 14, s. 125-134.
Hafız, Nimetullah: "Yugoslavya 'da Yayınlanan Türkçe Sözlük ve Türkçe Konuşma Kitapları", TDAED.S. XXI, s. 159-174.
Hahn, G.von.
:
Albanesische Studien, Wien 1853.
Hajdü, Peter : "Nyelvi kontakrusok Eszaknyugat-Sziberiâben", NyK. LXXXII, 1980, 251-259.
Hakimcanov, Ferit: "Volga Bulgarları Devletinde XIII-XIV. Asırlardaki Türk Dillerinin ilişkileri", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Hall, Robert A. Jr. : "The reconstruction of Proto - Romance", Language 26, s. 6-27 (1950)
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
387
Malası' Kun, T.
:
"Kipchak Philology and the Turkic loan words in Hungarian", AEMA, I, 1975, s. 155-210.
Hallberg , I. : L'Extreme-Orient dans la litterature et la carthographie de l'Occident des
XIII, XIV ET XV siecles, Göteborg 1906. Harmatta, Jânos : "Az avarok nyelvenek kerdesehez", AT XXX, 1983 (1985) 71-84.
Harmatta, Jânos : "Türk rovâsı'râsos feliratok Kelet-Euröpâban", AT XXX, 1983 (1985) 85-99.
Harva, Uno : Die religiösen Vorstellungen der altaischen Völker, FF Communications, No. 125, Helsinki 1938.
Hattori, Shiro : The Relationship of Japanese to Ryukyu, Korean and Altaic Languages, Trans-actions of the Asiatic Society of Japan, 1948, 101-133.
Hazai, G. : "Beitrage zur Kentnis der tiirkischen Mundarten Makedoniens", RO. XXIII, 1960, s. 83-100.
Hazai, G. : "Prinos kam vaprosa za klasifiyata na balkanskite turski govori", EEİP (Ezikovedsko-etnografski izslevdvanija v pamet na akad. St.i Romanski) 1960, s. 505-510.
Hazai, G. : "Remarques sur les emprunt turcs des langues sud-slaves", Slavica Akademiae Scintiarum Hungaricae, VII, 1961, s. 97-138.
Henning, W. B. : "A List of Middle Persian and Parthian Words", BSOS IX, 1937, 79¬92.
Hindoğlu,
Artin
: Sammlung der zum Sprachen nöthigsten Worter und Redensarten der tiirkischen, neugriechischen und deutsche Sprache, Wien 1840.
Mirth, F. : "Über Wolga-Hunnen und Fliung Nu", Sitzung berichte der philos.-phil. und der hist. CI. d. k. k. Akad. d. Wiss: zu München 1899.
Hope, T. E. : Lexical Borrowing in the Romance Languages, Oxford, 1971.
Horger, Antal : "Bolgâr-török jövevenyszavaink", MNy. VIII, 1912, 446-458
Horger, Antal: "Borjû, gyapjû es csalân" MNy. IX, 1913, 111-116.
Horger, Antal :
"Regi török jövevenyszavaink tanulsâyaihoz", MNy. X, 1914, 7-15, 07¬117.
Horger, Antal : "İrt, arat", MNy. XXXVIII, 1942, 11-16.
Horn, Paul: Grundriss der neupersischen Etymologie, Strassburg 1893.
Hovdhaugen, Even : Turkish Words in Khotanese Texts, a Linguistic Analysis, Nord Tidskrift for Sprogvidenskap XXIV, Oslo 1971, 163-209.
Hunfalvy, Pâl
:
"Ugor vagy török-tatâr eredetü-e a magyar nemzet?", ErtNySzk. XI, 1, Bp. 1883
Hübschmann,
Heinric
h : Etymologie und Lautlehre der ossetischen Sprache, Strassburg 1887.
388
Günay Karaağaç
İlçev, Stefan: Reçnik Na Liçnite i Familni İmena u Balgarite, Sofya 1969.
Illeshâzy, J. Nemelh: "Die türkische Sprache in Ungarn im siebzehntcn Jahrhundert", Bibliotheca Orientalis Hungarica, XIII,Budapest 1970.
Ivekoviç, F.- Broz, Ivan: Rjeçnik hrvatskog jazika I-II,Zagreb, 1901.
Jasar-Nasteva, O. : "Makedonskite kalki od turskiot jazik", Makedonski jazik, 13-14, 1962-1963, s. 109-172.
Jelavich, B.
:
History of the Balkans, vol.i: Eighteenth and Ninteenth Centuries, Cambridge 1983.
Jireçek,
K
. : Geshichte der Serben, I, Gorka 1911.
Johannes, Ulla :"Tranken die alten Türken Milch-Branntwein?", UAJ XXXIII, 1961, 226-234.
Joki, Aulis J. : "Die Lehnworter des Sajansamojedischen", MSFOu. 103. 1952. 1-395.
Joki, A. J. : Worterverzeichnis der Kyzyl-Sprache, Helsinki 1953.
Julien, Stanislav : Documents historiques sur les Tou-kiu (Turcs), extrait du Pien-i-tien et traduit du chinois: Journ As. 1864 I, 325-367, 490-549; II, 200-242, 391-430, 453-477.
Jusupov, G. V. : Vvedenie v bulgaro-tâtarskuyu epigrafiku, Moskva-Leningrad 1960.
Jyrkenkallio, P. : Zur Etymologie von russ. tolmaç "Dolmetscher" und seiner türkischen Quellen, Studia Orientalia XVII: 5. Helsinki 1952.
Kaydarov, A. T. - Baskakov, N. A;.- Djanuzakov, T. D. - Superanskaja, A. V. (red),
Tyurkskaya onomastika, Alma-Ala 1984.
i
Kafesoğlu, Ibrahim: Türk Bulgarların Tarihi, Istanbul, 1983. Kafesoğlu, Ibrahim: Bulgarların Kökeni, İstanbul, 1985.
Kakuk, Zsuzsa :"A bulgâriai török nyelvjârâsok es a magyar nyelv oszmân-török jövevenyszavai", MTA1, Oszt, Kozl.X, 1956. s. 61-64.
Kakuk, S.
:
"Cultural words from the turkisch occupation of Hungary" , Studia Turco-Hungarica IV, 1977.
Kakuk, S. : "Die Südslawische! Vermittlung bei den osmanisch-tiirkischen Lehnworter der ungarischen Sprache", Actes du premier Congis international des etudes Balkaniques et sud-est europeens, VI, Sofia, 1968, s. 763-.
Kakuk, S. : "Die türkische Mündart von Küstendil und Michailovgrad", AL XI (1961), s. 301-386 (Sözlük s. 373-386).
Kakuk, S. : "Les manuscrits inedits de Kossuth sur la langue turque", AOH, XII (1969), s. 81-105.
Kakuk, S. : "Les monuments de la dinanderie turque dans les langues balkaniques et le Hongrois", Acta Orient. Hung. XIX, 1966, s. 67-77.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
389
Kakuk, S. : "Les mots d 'emprunt turcs-osmanli, dans le hongrois et les resherches d 'histoirephoetique de la langue turque osmanlie", Acta Orient. Hung. Tomus V. , Fasc. 3.
Kakuk, S. : "Macar diline Türkçeden girmiş olan kelimelerin bugünkü durumu", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. , 1982.
Kakuk, S. : "Recherches sur 1 'histoire de la langue Osmanlie des XVI et XVII siecles, Les elements osmanlis de la langue hongroise" , BOH XIX, Budapest 1973.
Kazais, K.
:
"The status of turkisms in the present day Balkan languages", Aspects of Balkans (yay. H. Birnbaum, S. Vrjonis Jr.), The Hague - Paris: Mouton 1969, s. 87-116.
Kaleşi,
Hasan
: "Die Turzismen im Serbo-kroatischen", UAJ 30 (1967), Heft 1-2, s. 121¬130.
Kaleşi,
H
. : "Turski uticaji u tvorbi reçi u albanskom jaziku", Zborniek Filozofskog Fakulteta ıı Priştini, VII (1970), s. 165-199.
Kaleşi, Hasan : "Arnavut dilinde kullanılan Osmanlıca-Türkçe ekler", Bilimsel Bildiriler, 1972, TDK Yay. , s. 141-.
Kalman, Bela - Berta, Ârpâd : "Tatar jövevenyszavak a vogulban", NyK. LXXXIII, 1981,45-55.
Kannisto, Artluri
:
"Die tatarischen Lehnworter im Wogulischen", FUF XVII, 1925, 1¬264.
Kara, György : "A magyar östörtenet altaji hâtterehez", MÖstTan. 183-187.
Karâcsonyi, Jânos : Kik voltak es mikor jöttek hazânkba a böszörmenyek vagy izmaelitâk, ErtTörtTud. XXIII, 7. Budapest 1913.
K. Katona, Lajos : "Siillö", MNy. XXIII, 1927, 190-193.
Kiraly, Peter :
"A magyarok emh'tese a 811. evi esemenyek öbolgâr leîrâsâban", MNy. LXXII, 1976, 136-148,257-268,408-422.
Kiraly, Peter: "Az öbolgâr krönikâk ogre nepneve", MNy. LXX1II, 1977, 31-49.
Karaağaç, Günay: "Türkçe ve Komşuları", Türk Dili ve Edebiyatı Araştırmaları Dergisi Vjzmir 1989, 67-81.s.
Karadeniz, H. Basri: "Yugoslavya 'da Türk hakimiyeti ve sonrası", Türk Dünyası Tarih Dergisi 82, s. 37-47.
Karadimitrov: Mıdri turski izreçeniya, Sofya 1933.
Karadziç, Vuk Stef. : Srpske narodne poslovice, Beç 1849.
Karadziç, Vuk Stef. : Srpski Reçnik, Beograd, 1898, 1935.
Katon, Emil: "Balkan Türk atasözlerinin eski kayıtları", Çevren VI/4, Aralık, 1979, s. 25-35.
390
Günay Karaağaç
Kaynak, İsmail-Smailoviç, İsmet: "Sarajevo Dil ve Edebiyat Enstitüsünün yeni çıkardığı Müslüman adlarını içine alan bir kitap üzerine", I. Millî Türkoloji Kongresi, İstanbul, 6-9 Şubat 1978, s. 23-27.
Kerimov, Yusuf-Şişmanov, Beytullah: Türk Atalarsözü ve Özlü Sözler, Sofya 1955¬1960.
Kiss,
Jenö
: A jövevenyigek meghonosodâsa a finnugor nyelvekben. Eszrevetelek a finnugor nyelvek szöfajjelölesenek kerdesehez, NyK. LXXIV, 1971, 299-334.
Kiss,
Lajo
s : "Szölö es borfajtâink szlâv eredetü nevei", NyK. LXX, 1968, 397-408.
Kiss,
Lajo
s : Földrajzi nevek etimolögiai szötâra, Budapest 1978.
Kissling, H. J. : Zu den Turzismen in den südslawischen Sprachen, Zeitschrift für Balkanologie, 1964.
Klaiç, Bratolyub: Reçnik stranih riyeçi, Zagreb, 1951, 1958.
Klyaştomıy, S. G. : Kangyuyskaya etno-toponimika v orchonskih tekstah: Sov. Eln. 1951,3:54-63.
Knezeviç,
Anton
: Die Turkzismen in der Sprache der Kroaten und Serben, Slavisch, Baltisches Seminar der Westfalischen Wiljelms-Universitat Miinster-Westf. 1962.
Kniezsa,
Istvân
: "A szlâvok östörtenete", A Magyard es Szlâvok, Budapest 1942, s. 7¬40.
Kniezsa, Istvân : Csösz, MNy. XXX, 1934, 104-106.
Kniezsa, Istvân : A magyar nyelv szlâv jövevenyszavai I: 1,2. Budapest 1955. Koneski, Blaze: Istoriya na makedonskiot yazik , Üsküp, 1965.
Koledarov, Petir-Miçev Nikolay: Promenite v imenata i soluta na seliştata v Bilgariy, Sofya, 1973.
Korenchy, Eva : Iranische Lehnworter in den obugrischen Sprachen, Budapest 1972.
Korsch, Theodor: "Fr. Miklosich, Die türkischen Elemente in den südost-und osteuropaischen Sprachen", AfSPh (Archiv für Slavische Philologie), VIII (1885). s. 643.
Kosev, D.-Hristov, Hr.-Angelov, D.: Bulgaristan Tarihi, Sofya, 1966.
Kotwicz, W. : Contributions aux etudes altaiques I-III, RO VII, 1930, 130-234 ve XVI, 1953,327-368.
Kowalski, Tadeusz:
"Kuzeydoğ
u Bulgaristan Türkl erİ ve Türk Dili", çev. O. F. Akün, TDED III, s. 477-500.
Kowalski,
T
. :"La methodologie des resherches sur les mots empruntes de turc dans les langues slaves", Sbornik Praci I. Syezdu Slovanskih Filologu v Praze 1929, Praha 1932, s. 554-556.
Kowalski,
T
. : Les Tures et la Langue Turque de la Bulgarie du Nort-Est, Krakow, 1933.
Kowalski,
T
. : "Osmanish-türkische Dialekte", EI IV (1938), s. 991-1011.
Kowalski,
T
. : "Osmanish-türkische volkslieder aus Mazedoniens", WZKM XXXIII, 1926, s. 161-231.
Kowalski,
T
. : "Türk dilinin komşu millet dilleri üzerindeki tesiri", Ülkü 4:20 (1934), s. 98-105.
Kowalski, T. : "Türkische Volksratsel aus Nordbulgarien", Festschrift für Georg Jacob zum siebzigsten Geburtstag, Leipzig 1932, s. 128-145.
Kowalski, T. : Zagadki Ludowe Tureckie, Krakow, 1919.
Kowalski, T. : "Zu den türkischen Monatsnamen", AO II, 1930, s. 3-26.
Kowalski, T. : Karamische Texte im Dialekt von Troki, Krakow 1929.
Köprülü, M. Fuad: "Şimalişarki Bulgaristan 'da Türkler ve Türk Dili", Türk Dili ve Edebiyatı Flakkmda Araştırmalar, 1934, s. 293-310.
A. Kövesi, Magda : "A finnugor nomenverbumok kerdesehez", MNy. LXXIII, 1977, 188-194.
Kraelitz, Friedrich Von-Greifenhorst: "Corollarien zu Miklosich, "Die türkischen Elemente in den südost-und osteuropaischen Sprachen, Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften zu Wien, Philosophisch-historische Classe, 166:4, 1911, s. 1-65.
Krajni, Anton: "Bref apreçu des emprunts tures âl 1 'Albanais", Studia Albanica, 2, 166, s. 85-96.
Kreşevlyakoviç, H. : Sarajevska çarşija, njeni esnaf i obrti za osmanlijske uprave, Zagreb 1927.
Kristö, Gyula : Törzsek es törzsnevi helynevek, MÖstTan. 211-223.
Kristö, Gyula : "Ösi epikânk es az Arpâd-kori irâshagyomâny", Ethn. 1970, 113-116.
Kristö, Gyula : "Nehâny megjegyzes a magyar nemzetsegekröl", Szâz. 1975, 953-967.
Kristö, Gyula : "Szempontok korai helyneveink törteneti tipolögiâjâhoz", AHist. 27, Szeged 1976, 1-104.
Kundakçı, Durdu: "İtalyancadan Türkçeye, Türkçeden İtalyancaya Geçmiş Sözcükler Üstüne", İtalyan Filolojisi, X-19789, s. 11, 135-153.
Kunos, İgnacz.: "Spuren der Türkenherrschaft im ungarischen Wortschatz" , KSz, 2.c. , 1901,s. 211-271.
Kurat, Akdes Nimet: "Eski Slavcadaki Türkçe Sözlere Dair", Türkiyat Mecmuası IV, (1934), s. 89-9
Lâszlö, R. Nagy: "Adalekok török tulajdonneveinkhez", NyK, 46.c., 1923-1927.
Legrand, E. : Recueil de poemes historiques en grec vulgaire, relatifs a la Turqie et aux principautes Danubiennes, publies, traduits et annotes, Paris, 1877, 3 vol.
392
Günay Karaağaç
Ligeli, L. : A Magyar nyelv török kapcsolâtai es ami körülöttük van I—II, yay. Zs. Kakuk, AOH, 33. c. 1979, s. 278-281.
Ligeti, L. : "Quelques problemes etymolgiques des anciens mots d 'emprunt tures de la langue hongroise", AOH, 29.e., 1975, s. 279-.
Lokotsch, K.
:
Etymologisches
Worterbuc
h der europaischen (germanischen, romanischen und slavischen) Worter orientalischen Ursprungs, Heidelberg 1927.
Lot,
F
. : Les invasions Barbares et le peupelement de 1 'Europa I-II, Paris 1937.
Lotz, Jânos : "A magyar szö etimolögiâjânak kerdesehez", NyK. LXV, 1963, 385-389
Löbel, T. : "Contributioni la stabilicea originii orientale a unor cuvinte romaneşti; observativni relative la opera "Influenta oriental-asupra limbii şi culturii romaneşti" de Lazar Şaineanu", Analele Academiei Romane, S. II, t. XXX, Mem. Sect. Lit., Bucureşti, 1908, s. 237.
Löbel, T. : Elemente turcesti, arabeti si persane in Limba romana, Leipzig, 1894.
Mahmut, Enver: "Romen dilinde Romen-Türk melez deyimler", V. Mili. Ara. Türk.
Kongresi 1983, s. 125-144. Makkai, Lâszlö : A milköi (kün) püspökseg es nepei, Debrecen 1936.
Mândoky, E. : "Etymologie de deux mots hongrois provenant de 1 'ancient turc", BOH, XXV, s. 391-403.
Mândoky, Istvân Kongur:
"Tw
o Hungarian verbs of old Turkic Origin" , AOH, 33.c. , 1979, s. 291-299.
Mândoky, Kongur Istvân : "Nehany kün eredetü nagykunsâgi tâjszo" , NyK. LXXI1I, 1971, 365-385.
Mândoky, Kongur Istvân : "Cötkeny", MNy. LXIX, 1973, 457-465.
Mândoky, Kongur Istvân : "A kün nyelv magyarorszâgi emlekei", Keletkutatâs 1975, 143-152.
Mândoky, Kongur Istvân : "Mönârköd", NyK. LXXXV, 1983, 291-293.
Maneviç, T. : "Prilog pro uçavanyu govora Yuruka u Makedoniyi", JF (Juzloslovenski Filolog) XX/ 1-4, 1954, s. 334-341.
Marinkovitch, Louka K. : "Vocabulaire des mots persans, arabes et tures introduits dans la langue serbe avec un expose de la litteratura serbe", In Verhandlungen des 5. International Orientalisten-Congresses gehalten zu Berlin im September 1881, 2. Teil, 2. Halfte, Berlin, 1882, s. 299-332.
Marjan: Hrvatske narodne pjesme, şto se pjevaju u gornjoj Hrvatskoj i u turskoj Hrvatskoj, Svezak I., U Zagrebu, 1864.
Marjanoviç, Duşan: "Turske reçi u srpskom yeziku", rukopisna zbirka SAN, s. 316-378.
Mârk, Tamâs : "Über die türkischen Lehnworter im Sölkupischen", Neprajz es Nyelvtudomâny 19-20 (Szeged 1975-1976), 243-252.
Markwart, J. : "Kultur- und sprachgeschichtliche Analekten", UJb. IX. 1929, 68-103.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
393
Matvejev, A. K. : "Az ugor nepek ösi betelepülesi helyei (nyelvi adatok alapjan)", NyK. LXIV, 1962, 287-297.
Mayrhofer, Manfred : Kurzgefasstes elymologisclıes Worterbuch des Altindischen I-II1. Heidelberg 1956-1974
Melich, Jânos : Szlav jövevenyszavaink 1-11 1, 2. Budapest 1903, 1905.
Melich, Jânos : "Arpâd-kori becezö kercsztnevek egy csoportjârol", MNy. 111, 1907, 165-176.
Melich, Jânos
:
"Nehâny magyar nepnevröl"
,
MNy. V,
1909
, 292-303, 337-344, 385¬393, 433-440.
Melich, Jânos : "Ömagyar nyelvjârâsok", MNy. XXI, 1925, 52-53. Melich, Jânos : "Etel", MNy. XXII, 1926, 346-348.
Melich, Jânos : "Ö-magyar szövegi -g töt helynevekben", MNy. XXIV, 1928, 239-246.
Melich, Jânos - Moravcsık, Gyula : "A Konstantinos Porphyrogennetos-fele gulaj olvasatarol", MNy. XXX, 1934, 267-271.
Menges, K.
:
"Altaic Element in the Proto-Bulgarien Inscriptions", Byzantion XXI, fasikül 1, 1951, s. 85-1 18.
Menges, K. : "Altajische Kulturvvörter im Slavischen", UAJ XXXIII: 1-2, 1961, s. 107-I 16.
Menges, K. : "Altajische Lehnworler im Slavischen", Zeitschrifl (ur Slavischc Philologie, XXI1I:2, 1955, s. 327-334.
Menges, K.
:
"A note Compound Titles in the Proto-Bulgarian Inscriptions", Byzantion, XXVIII, 1958, s. 441-453.
Menges, K. : "Influences allaiques en slave", Bull.de 1 'Acad, royale de Belgique (Closse des lettres), 5-e, sy. XLIV, 1958, s. 518-541.
Menges, K. : The Turkic Languages and peoples; An introduction to Turkic studies, Wiesbaden 1968.
Menges, K. : "Die Worter fur "Kamel" und einige seiner Kreuzungsformen im Türkischen", UAJ XV, 1935, 517-528.
Menges, K. : "Etymological Notes on Some Pcçeneg Names", Byzantion XXX, 1951, 85-118.
Menges, K. : "Etymologika (teke, anq)", Henning Memorial Volume, 307-325. Meszaros, Gyula : Magna Ungaria (A baskir-magyar kerdes), Budapest 1910. Meszöly, Gedeon : "A köpü szo credete", MNy. XI. 1915, 20.
Meszöly,
Gedeo
n : "Az ugorkori sâmanossâg magyar szokincsbcli emlekei", MNy. XLVIII, 1952,46-61.
Meyer, G. : Etymologisches Worterbuch der albanicslıes Sprache, Strassburg, 1891.
394
Günay Karaağaç
Meyer,
G
. : Türkische Studierı, I. Die griechischen und romanischen Bestandlhaile im Wortschatze des Osmanisch-Türkischen, Wien, 1 893.
Meyer-Lübke W. : Romanisches Etymologisches Worterbuch, Heidelberg 1911-1920.
Meyer,
W-Lübke
: Romanisches Etymologisches Worterbuch, 3. Vollstândig neubeard, Aufl. Heidelberg 1935.
Mikkola, J. J. : "Die Chronologie der türkischen Donaubulgaren", JSFOu, 30:33, 1915, s. 1-25.
Miklosich, F. : Die türkischen Elemente usw. Recension in Nyelvludomanyi közlemenyek, XIX, Band, II.Heft, s. 161-328.
Miklosich, F. : Etymologisches Worterbuch der Slavischen Sprachen, Wien 1886.
Mikov, Vasil: Predistoriçeski selişta i nahodki v Bılgariya, Sofya 1933.
Miller, Boris: "Tureckiya narodniya pesni", Trudy po vostokovedeniyu, ızdavaemye
Lazarevskim Ins. voyt. Yaz.,
17
, 1903. Miller, Roy Andrew : Japanese and the Other Altaic Languages, Chikago-London 1971. Minns, E. : Skythians and Greek, Cambridge 1913. Mirçev; Kiril : İstoriçeska grammatika na bılgarskiya ezik , Sofya, 1963.
Mirçev, Kiril : "Za sadbata na turcizmite v bulgarski ezik" , Izvestija na Institua za Bulgarski ezik , kn. II, 1952, s. 117-127.
Mirjanova, S. F. : "Finno-ugorskie elementy v govorah başkirskogo yazıka", Antropologiya i etnografîya Başkirii IV, Ufa 1971, 282-286.
Miyatev, Petir : "Türk ve Bulgar Dilleri Arasında Çağdaş Dil İlişkileri", XI. Türk Dil Kurultayında Okunan Bildiriler, Ankara, 1968, s. 119-126.
Miyatev, Petir :"Bulgaristan Türklerinin dili üzerindeki karşılıklı yabancı etki", I.Mill.
Ara. Türk. Kongr., 1973, s. 500-504. Mladenov, St. : Balgarski talkoven reçnik s oglod kam narodnite govori, Sofia I, 1951.
Mladenov, St.: "Ein Beitrag zum türkischen Sprichworterschatz", ZDMG LXVII, 1914, s. 687-694.
Mladenov, St. : Etimologiçen i prapopisen reçnik na balgarski ja knizoven ezik, Sofla, 1941.
Mladenov, St. : Geschichte der bulgarischen Sprache, Berlin-Leipzig 1929.
Mladenov, St. : Reçnik na tudzite dumi v blgarski jat jezik, Sofia 1947.
Mladenov, St. : "Sur I 'etymologie de guelgues mots tures et grecs en Bulgare noderne", Ahhuaire de I 'Üniversite de Sofla, XXII/d, 1926, s. 1-52.
Mladenov, St. : "Tursko-bulgarski usporedici v oblastta na Gatankite", İnem ( İzvestiya na Narodniya Etnografıçeski Muzej v Sofya), 1927.
Mollova, M. : Balgarskiyat vaziojdenec Penço Radov: negoviyot "Kratkiy Tursko-bolgarskiy rjeçnik: razgovornik", Balgarski ezik, kn. 4, 1966, s. 379-384.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
395
Mollova, M.
:
"Etude phonetique sur les turcismen en bulgare", Linguistique balkanique, XII, 1967, s. I 15-153.
Mollova, M. : "Le fütur dans un parler turc de Bulgarie", Linguistique Balkanique V/2, 1962, s. 87-97.
Mollova, M.
:
"Les noms des jours ches les Tures des
Balkans"
, Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungaicae, XX/1, 1967, s. 101-110.
Mollova, M.: "Parler turc de Florian", LB, XIII, 1968, s. 95-127.
Mollova, M. : "Quelques lexemes turks septentrionaux en bulgare", LB XI/2, s. 79-86.
Mollova,
M
. :"Şark kavimlerinden geçen bazı Bulgar ad ve soyadları", Türkiyat Mec. XVIII, 1973-1975, s. 315-330.
Mollova, M. : "Une serieuse etude sur les lexemes turks dans la langue roumaines", LB
IX/2, 1965,
s
. 101-114. Monche-zade, Davoud : Das Persische im Codex Comanicus, Uppsala 1960 Moor, Elemer : "A magyar nyelv regi török es mongol jövevenszavai nyelvtörteneti es
östör-teneti szempontbol", MNy. XI, 1939, 1-63.
Moor,
Eleme
r : A honfoglalo magyarsâg megtelepülese es a szekelyek eredete, Szeged 1944.
Moor, Elemer: "Küküllö", MNy. XLIII, 1947, 127-132.
Moor,
Eleme
r : "Teve es tenger, homok es hajö", MNy. LV1II, 1962, 36-43.
Moor,
Eleme
r : "Bor es szölö (A szölötermeles kialakulâsa nepünknel az idetartozö szökesz-let tükreben)", NyK. LXV, 1963, 413-423.
Moor, Elemer: "A betü-ıöl a könyv-ig", MNy. LXVIII, 1972, 150-160, 275-285.
Moravcsik, Gy. : "Byzantinoturcica I. Die byzantinischen Quellen der Geschiclıle der Türk-völker, II. Sprachreste der Türkvölker in den Byzantinischen Quellen", Zweite durchge-arbeitete Auflage, Berlin, 1958.
Moravcsik, Gyula : A csodaszarvas mondaja a bizânci iröknâl, Budapest 1914.
Morgenstıerne, Georg:
A
n Etymological Vocabulary of Pashto, Oslo 1927.
Morgenstıerne,
Geor
g : Indoiranian Frontier Languages I-II1, Oslo 1922-1956.
Morina, İrfan: "Arnavut Atasözlerinde Türkçe Sözcükler" I, Çevren dergisi, y.l, XII, Sayı 46 1985, s. 31-57.
Moskov, Moşko: Kim vıprosa za peçenjko-kumanskiya superstal v Bılgarski ezik , Sofya 1970.
Mostaert, A. : Le materiel mongol du Hova i i iu de Houng-ou (1389). Ed. par Igor De Rachewiltz, avec l'assistance de Antony Schönbaum, Bruxelles 1977.
Moşkov, V. : "Tureckiya Pleınana na Balkanskom poluostrove", İzv. imp. Russk. Geograf. Obeçestva XL/3,s. 406-417.
Moşkov, V. A. : Tureckie plemana na balkanskom poluostrove , St. Petersburg, 1904.
Mrıvkarova, M. Marija: "Bulgaristan Tatarlarının özel isimlerinin biçimleri", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. , 1982.
Mulaku, Latif: "Kosova 'daki Türkça yer adlan üzerine", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. , 1982.
Mulaku, Latif: "Kosova 'da Türk Kökenli Toponimler", V. Mili. Ara. Türk. Kongr. , 1983, s. 149-154.
Munkâesi, Bernât: "Adalekok a magyar nyelv regi török es mongol elemeihez", NyK 32 1902, s. 271-.
Munkâesi, Bernât: "Ujabb adalekok a magya nyelv török elemeihez", NyK, 20. c. , 1885-1887, s. 467-.
Munkâesi, Bernât : Arja es kaukâzusi elemek a finn-magyar nyelvekben I, Budapest 1901.
Munkâesi, Bernât: "A volgai bolgârokröl", F.thn. XIV, 1903, 66-76, 147-152, 261-265.
Munkâesi, Bernât : "A magyar lovaselet ösisege", Ellin. XVI, 1905, 65-87.
Munkâesi, Bernât : "Foglalkozott-e a szölömiivelessel a keleti magyarsâg?", KCsA. I, 1922,231-234.
Mutafçiev P. : Bulgares et Roumains dans les pays du Danube, Sofia, 1927. Mulafçiev, P. : Istoriya na Bılgarskiya Narod, I.e. , Sofya 1918.
Müller, F. VV. K. : Ein iranisches Sprachdenkmal aus den nördlichen Mongolei, SPAVV. Berlin 1909.
Nadeljaev,
V
. M. : Drevnetyurkskie nadpisi Gornogo Allaya, Izv. Sib. Otdel. AN SSR, vyp. 3, 1981, 65-81.
Nametak, A. : Islamski kulturni spomeniei turskog perioda u Bosni i Hereegovini, Sarajevo, 1939.
Nemeth, Gyula : "Kumük es balkâr szojegyzek", KSz. XII, 191 1-1912, 91-153.
Nemeth, Gyula: "A magyarorzâgi oszmân-török nyelv", NyK, 69.e., 1967, s. 57-.
Nemeth, Gyula: Attila es Hıınjai , Budapest 1940; çev. Şerif Baştav, Attila ve I lımları, D. T. C. F. Yay. 1962.
Nemeth, Gyula : "A tör magânhangzojâhoz", MNy. XI, 1915, 176.
Nemeth, Gyula : "Regi török jövevenyszavaink es a turfani emlekek", KCsA. ı, 1921, 71-76.
Nemeth, Gyula : "On ogur, hetogures Dentümogyer", MNy. XVII, 1921, 205-207.
Nemeth, Gyula : "Török jövevenyszavaink közepsö retege", MNy. XVII, 1921, 22-26.
Nemeth, Gyula : "A besenyök ismeretehez", MNy. XVIII, 1922 2-7. Zur Kenntnis der Petschenegen, KCsA. 1, 1922, 219-225.
Nemeth, Gyula : "A türk nepnev", MNy. XXIII, 1927, 271-274. "Der Volksname liirk". KCsA. II, 1927,275-281.
Türkçenin Komşularıyla İlişkileri
397
Nemeth, Gyula :" Az urâli es a török nyelvek ösi kapcsolata", NyK. XVII, 1928, 62-84. Probleme der türkischen Urzeit, BOH V, 1942-1947, 63-83.
Nemeth, Gyula : A honfoglalö magyarsâg kialakulâsa, Budapest 1930.
Nemeth, Gyula : "Csepel", MNy. XXIX, 1933, 11-2
Nemeth, Gyula : "Tok halnevünk eredete es nehâny szö a magyarsâg ösfoglalkozâsairol", MNy. XXXIII, 1937, 135-140.
Nemeth, Gyula : "Sölyom, karvaly", MNy. XXXIX, 1943, 99-104.
Nemeth, Gyula : "Kun Lâszlo nyögerei", MNy. XLIX, 1953, 304-318. Wanderungen des mongolischen Wortes nökür 'Genosse', AOH III, 1953, 1-23
Nemeth, Gyula : "A lolmâcs szö törtenetehez", NyK. LX, 1958, 127-132. Zur Geschichte des Wortes tolmacz 'Dolmetscher', AOH VIII, 1958, 1-8.
Ncmet, J. : Spisok slov na yazıke yasov, vengerskih alanov. Perevod s nemeckogo i primeçaniya:V. I. Abaev. Ordzonikidze 1860.
Nemeth, .1. : "Eine Worterlisle der Jassen, der ungarlândischen Alanen" , ADAW, Klasse für Sprachen, Literatür und Kunst IV. Berlin 1958
Nemeth, J. : "Ungarische Stammesnamenbei den Baschkiren, ALingu. XVI, 1966, 1-21. Magyar törzsnevek a baskiroknal", NyK. LXVIII, 1966, 35-50.
Nemeth,
J
. : "The Runiform Inscriptions from Nagy-Szent-Miklos and the Runiform Scripts of F.astem Europe", ALingu. XXI, 1971, 1-52.
Nemeth, J. : "Magyar und Mişer", AOH XXV, 1972, 293-299
Nemeth, J. : "Türkische und ungarische Ethnonyme", UAJ XLVII, 1975, 154-160.
Nemeth, J. : "Die petsehenegisehen Slammesnamen", UAJ X, 1930, 27-34.
Nemeth, J. : "Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklos", BOH II, Budapest. 1932,
Nemeth, J. : "Die Herkunft der Names Kobrat und Esperüch", KCsA, II, 1932, s. 44-47.
Nemeth,
J
. : "Die Türken von Vidin, Sprache, Folklore, Religion", BOH, X, Budapest 1965.
Nemeth, J. : "Die türkische Sprache in Ungam i m siebzehnten Jahrhundert", Budapest 1970, BOH., XIII (Glossaire, s. 149-209).
Nemeth, Gy. : "Traces of the Türkish Language in Albania", AOFI XIII, 1961, s. 9-29.
Nemeth, J. : Zur Einteilung der türkischen Mundarten Bulgariens, Sofia, 1956.
Nikitine, B. : "Note surguelguen emprunts russ-turcs", JA 1952, s. 75-77.
Nyiri, Antal : "A magyar nyâr 'aetas' eredeteröl", MNy. LX, 1964, 414-423.
Olajos, Terez : "Adalek a (H)ung(a)ri(i) nepnev es kesöi avarkori etnikum törtenetehez", AT XVI, 1969, 87-90.
Olgun, İbrahim : "Farsça ve Türkçe Atasözleri ve Deyimler Üzerine", Türk Dili Araştırmaları Yıllığı-Belleten, 1972, s. 153-172.
398
Günay Karaağaç
Oranskıj, I. M. : Vvedenie y iranskuju filologiju, Moskva 1960.
Oy, Aydın: "Yugoslavya 'da Türk Atçılığının Etkileri Konusunda Bir Araştırma Denemesi", Şükrü Elçin Armağanı, Ankara, 1983.
Paasonen, Henrik: "A magyar nyelv regi török jövevenyszava" , NyK, 42.c. , 1913, s. 36.
Paasonen, Henrik:
"Di
e türkischen Lehnworter im Mordwinischen", JSFOu, XV, 1897, 1-64.
Paasonen, Henrik: "Ungarisch-türkische Etymologien" , KSz.3.c. , 1902, s. 232-.
Paasonen, H.
:
TLO
-
"Über
di
e türkischen Lehnworter im Ostjakischen", FUF II, 1902, 81-137.
Paasonen, H. : "Votjâk - török szöegyezletesek", NyK. XXXII, 1902, 257-270.
Pais,
Dezso
o : "Kek-kend", KCsA. I, 1924, 270-276.
Pais, D. : "A karcha biro", KCsA. II, 1930, 357-365.
Pais,
D
. : "A gyula es kündüh", MNy. XXVII, 1931, 170-176.
Pais, D. : "Bulcsü", MNy. LI, 1955, 433-446; LII, 1956, 139-144.
Pais, D. : Regi szemelyneveink jelentestana, Budapest 1966.
Pais, D. : "Âl, âlnok, alak", MNy. LXX, 1974, 257-269.
Pais,
D
. : A magyar ösvallâs nyelvi emlekeiböl, Budapest 1975.
Pallö, Margit K. : "Die vertretung ung. sz- (s-) Turkic ş ", CAJ XXIV, 1980, 285-302.
Şaineanu, L. : Elemente turceşti in limba romana, Aus der Revista pentru istorie, archeologie şi fılologie, Bucureşti, 1885
Şaineanu,
L
. : Incercare asupra semasiologiei limbei Romane, Bucureşti, 1887.
Şaineanu,
L
. : Influenta orientala asupra limbei şi culturei romane, I-III, Bucureşti 1900.
Şaineanu,
L
. : L 'influence orientale sur la langue et la civilisation roumaines, I. La langue, Les elements orientaux en roumain, Paris 1902 (Extrait de la romania XXX-XXXI).
Şefıkoğlu, İskender Muzbeg: "Kosova 'da kullanılan Arnavut ve Sırp atasözlerinde Türkçe kelimeler", V.Mill. Ara. Türk. Kongr. 1983, s. 219-228.
Şerifgil, Enver, M. : "Göçler ve yer adları, Türkler, Pomaklar ve Bulgarlar, Toponomik
bir araştırma", Türk Dünyası Araştırmaları Dergisi, İstanbul 1980, s. 81-126. Şişiç, F. Von: Geschichte der Kroaten, I, Zagreb, 1917.
Şkalyiç, A. : Tureizmi u narodnom govoru i narodnoj knjizevnosti Bosna i Hercegovine, I-II, Sarajevo 1957.
Şkalyiç, Abdullah:
Tureizm
i u srpskohrvatskom jeziku, Sarajevo 1966. Edition
anterieure,
reproduit
e en plusieurs exemplaires: Sarajevo 1957 (Il.bas. 1985). Şulek, Bogoslav: Jugoslovenski imenikbilja, Zagreb, 1879.
Tagânyi, Kâroly : "Gyepü es gyepüelve", MNy. IX, 1913, 97-104, 145-152, 201-206.
Tamâs, Lajos: "Zur frage slaviseh-rumanisehen spraehlichen Beziehungeri", StSl. 4; 1958, s. 385-394.
Tamer, Mefkure: "Türkçenin Romenceye tesiri", Türk Kültürü, Ocak 1966.
TESz. - A magyar nyelv törteneti-etimolögiâi szötara I-III. Yay.: Benkö Lorând, Kiss Lajos, Papp Lâszlö, Budapest 1967-1976.
Tietze, Andreas-
Hein
z F. wendt: "Die türkischen Elemente im Rumanischen" , Or, 15.c., 1962, s. 463-.
Tietze, Andreas- N. Boretzky: "Der türkische Einfluss auf das Albanische", OLz, 73.c., 1978, s. 477-.
Tietze, Andreas-Kahane,
Henr
y ve Renee : The Lingua Franca in the Levant, Urbana, 1958.
Tietze, Andreas : "Direkte arabische Entlehnungen im anatolischen Türkisch", (Jen Deny Armağanı), Ankara 1958, s. 255-333.
Thomsen, Kaare: "Zur wolgabulgarischen Epigrafine", AOH XXVI, 3- 4, 1962, s. 189¬192.
Thompson, E. A. : A History of Attila and the Huns, Oxford, At the Clarendon Press, 1948.
Toivonen, Y. H. : "Tatarische Lehnworter im Ostjakischen", JSFOu. LII, 6, 1943-1944, 1-20.
Tomıcı, Mile: "Sırp Hırvat dilinden Romen diline giren Türkçe unsurlar", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Tyrjarski, Edward :
Dictionnaire armeno-kiptchak d'apres trois manuscrits des collections vienno-ises. Tome II, fasc. 1-4. Warszawa 1968-1972.
Vachruşeva, M. P. : "Tyurskie elementi v leksike yuznıh mansi", Uçennye zapiski Lgd. gos. ped. Inst. 160, 1960, 85-89.
Vâmbery, Hermann: Etymologisches Worterbuch der turkotatarischen Sprachen, Ein Versuch zur Darstellung des Familienverhaltnisses des turkotatarischen Wortschatzes, Leipzig 1878.
Vâmbery, Armin : "Magyar es török-tatâr szöegyezesek", NyK. VIII, 1870, 109-189.
Vâmbâry, Armin : A magyarsâg bölcsöjenel. A magyar-török rokonsâg kezdete es fejlödese. Budapest 1914.
Vasmer,
Ma
x : Russisches Etymologisches Worterbuch I-III. Heidelberg 1950-1958.
Veljajiç, Snjezana: Sırp-Hırvat Diline Girmiş Olan Türk Maddî Kültür Unsurları, İ. Ü. Edb. Fak. Doktora Tezi, İstanbul 1966.
Venedikov, İ. : "Novootkritiyat v Preslav pırvobılgarski nadpis", Bulletin de 1 'Institut Archeologique Bulgare, 15, 1946, s. 146-160.
Venedikov, İ.: Trois inscriptions protobulgares, Raskopki IV, 1950, s. 167-177.
Veselin, İ.-Beşevliev, İ.: Prvo Bılgarite, Sofya 1982.
Vujaklija, Milan:
Leksiko
n stranih rijeçi i izraza, Beograd, 1937, 1937, 1954.
406
Günay Karaağaç
Weigand:
"Ursprun
g der südkarpatischen Flussnamen in Rumanien", XXVI-XXIX, Jb.d. Inst.für Rum.Sprache, s. 70-103.
Wendt,
H
. F. : Die Türkischen Elemente im Rumanischen, Berlin, 1960.
Wichman, Yrjö : "Die tschuwassischen Lehnworter in den permischen Sprachen", MSFOu. XXI. Helsinki 1903.
Wichman, Y. : "Die türkischen Lehnworter im Tscheremissischen", FUF XVI, 1923¬1924,32-53.
Yordanov, Y.:
"Osmanl
ı Belgelerinde Bulgar Yer Adlan", IV. Mill. Ara. Türk. Kongr. 1982
Yusuf, M. Nevzad: "Romen antroponimisinin sisteminde Türk unsurları", IV. Mili. Ara. Türk. Kongr. 1982.
Yusuf, Süreyya: "Priştine 'de Türk atasözleri", Çevren, Bilim, toplum, Yazın ve Sanat Dergisi, Priştina, Yıl. III, 9, 1975, s. 35-51.
Yücel, Yaşar: "Bulgarcaya Türkçeden ve Türklerden geçen sözcükler", Belleten, C.LV, 213, Ankara 1991, s. 529-.
Zaimov, Yordan: Bılgarski geografski imena -Prinos kim slavyanskiya onomastiçen atlas, Sofya 1973.
Zajackowski,
V
. : "Balkan yarımadasının toponiminde Türk unsurları", Acdes du Premier Congres International des Etudes Balkaniques, VI, Sofia, 1968, s. 101¬105.
Zajackowski, A. : Glosy Tureckie w zabytkach staropolskich, I. Katechizacja Turecka lana Herbiniusa, Wroclaw 1948.
Zoltan, Gombocz: "Ârpadkori török szemelyneveink", MNy XI 1915, s. 28.
Zoltan, Gombocz: "Regi török jövejvenyszavaink" , MNy VIII, 1912, s. 401.
Zoltan, Gombocz: "Török jövejvenyszavaink hangtanahoz", MNy, 10.c., 1914, s. 27